optikai rács
(transzmissziós optikai rács, reflexiós optikai rács, rácsállandó, Rowland-kör, konkáv rács)

Egymással párhuamosan, igen sűrűn (milliméterenként több ezer) elhelyezett vékony rések vagy visszaverő felületek sorozata.

vékony résekből álló
transzmissziós optikai rács
vékony visszaverő felületekből álló
reflexiós optikai rács

Egy rés és egy barázda együttes szélessége a rácsállandó, jele: d.

A beeső párhuzamos fénynyaláb színképét a rácselemeken történő diffrakciót követő interferencia révén igen nagy feloldóképességgel állítja elő.
Az optikai rácstól nagy távolságra elhelyezett ernyőre érkező fénysugarak a közöttük lévő útkülönbségnek megfelelően erősítik vagy kioltják egymást.
Az erősítés feltétele: d sinan = 2 n l/2
A kioltás feltétele: d sinan = 2 (n+1) l/2

Az első optikai rácsot J. Fraunhofer készítette 1821-ben.

Az üvegre karcolt optikai rács az egyik legelterjedtebb.
Jedlik Ányos például osztógépével milliméterenként 250-300 barázdát tudott az üveg felületére karcolni, ezzel már igen jó minőségű optikai rácsokat készített. (A mai technikával a milliméterenkénti 2-3000 értéket is elérik.)

Jellegzetes típus még Rowland-kör vagy konkáv rács (az ábrán) (A. A. Michelson) és az echelette ("lépcsőcske") rács (R. W. Wood).
Példák a gyakorlatból:
Egy pitypang "repítőszerkezetének" vékony cellulózszálai transzmissziós optikai rácsként viselkednek Egy CD vagy DVD visszaverő felületei reflexiós optikai rácsként viselkednek

Felhasznált irodalom