memrisztor
(memristor, memory resistor, memória rezisztor, emlékező ellenállás)
Memory resistor (memória rezisztor - emlékező ellenállás)
Abban különbözik jelentősen a többi áramköri elemtől, hogy az áram kikapcsolása
után "emlékezik" arra milyen erős volt a rajta átfolyó áram és továbbra
is megtartja az ellenállását. Ezt a többi áramköri alapelem semmiféle kombinációjával
nem lehet reprodukálni, a memrisztor áramköri alapelem.
A Berkeley Egyetem kutatómérnöke, Leon Chua 1971-ben megjósolta, hogy létezik
egy negyedik áramköri alapelem, amely a rajta átfolyó áram
erősségétől és irányától függően változtatja az ellenállását, és ezt az
áram kikapcsolása
után is megőrzi.
Ebből kiindulva aHP Labs kutatói fejlesztették ki.
A fehér festékek pigmentjeként
használt titán-dioxidot
alkalmaztak a memrisztor létrehozásához. Ez a szilíciumhoz
hasonlóan félvezető,
tiszta állapotban nagy az ellenállása,
más anyagokkal szennyezve azonban vezetővé
válik. Benne a szennyezők az áram
folyásával egyező irányba sodródnak. Ez a viselkedés egy tranzisztor
esetében nemkívánatos, a memrisztor viszont éppen ettől működik.
Ha egy vékony titán-dioxid-réteg
egyik oldalára feszültséget
adnak, a szennyezők az anyag belsejébe áramolnak, csökkentve az ellenállást.
A másik oldalra feszültséget adva a szennyezők visszamennek az eredeti helyükre,
és az ellenállás nő.
Felhasználásával a jelenleginél sokkal gyorsabb és olcsóbb nem-felejtő memóriák
gyárthatók.
Hosszabb távon pedig az emberi agyhoz hasonló áramkörök létrehozását teszi majd
lehetővé.