ködkamra
(diffúziós ködkamra)
Az ionizáló sugárzások
az ember számára nem érzékelhetők. Nem véletlenül, hiszen velünk vannak, az
élet elválaszthatatlan részei a kezdetektől fogva. Nem fejlődött ki rá érzékeny
érzékszerv. Viszont nagyon jól és rendkívül pontosan mérhetők.
Számtalan érzékelőt (detektort) fejlesztettek már ki.
Van, amelyiken a sugárzás
nyomot hagy és a nyomok megszámolhatók.
Van, amelyik kristályszerkezetében történik változás és hőkezeléssel "kifaggatható".
Van, amelyiken árnyék képződik, vagy éppen az ellenkezője történik és kivilágosodik.
Van, amelyik elektromos
jelet produkál és az átalakítható. Hangot adhat, fényjelzést adhat, számítógép
segítségével képernyőn a legkülönbözőbb formában megjeleníthető.
Valamennyi esetben csak a szakember tudja értelmezni, értékelni ezeket a jeleket.
A laikus számára jelzés ugyan, de az okról nem sokat mond.
A diffúziós ködkamra, amelyet kifejezetten demonstrációs célokra fejlesztettek ki Németországban, lehetővé teszi az ionizáló sugárzás megfigyelését.
A ködkamra működési elve régóta ismert és egyszerű.
Az elektromosan töltött részecskék az anyaggal való kölcsönhatásuk során pályájuk mentén töltéspárokat
(ionpárokat) hoznak létre,
azaz ionizálnak.
Ha ez a folyamat megfelelő közegben - jelen esetben a ködben, azaz egy stabilizált
kolloid rendszerben
- történik, az ionok
kondenzációs magként
szolgálnak és jól látható nyomot hagynak. A látható méretre növekvő ködcseppek
képződését a túltelítettségi fok határozza meg. Gondolom, mindenki látott már
olyan sűrű ködöt, amit szinte "vágni lehetett" és az apró ködcseppek
szabad szemmel is láthatóak voltak. A készülékben ezt az állapotot izopropil-alkohol
elpárologtatásával, majd az alkoholgőz nagy felületre történő hirtelen
kondenzálásával
idézik elő (a 6 jelű fekete fémlemezt mínusz 30 fokra hűtik le). A folyamat
elég gyors, kevesebb mint 0,1 másodperc alatt végbemegy.
A diffúziós ködkamra metszete, oldalnézetben, a megfigyelő felülről néz a kamrába
1- fűtés, ion kivonás (6 kV)
2- fűtés
3- alkohol csatorna
4- túltelített alkoholgőz
5- nyílás forrás bevitelhez
6- fekete fémlemez
7- hűtés
8- alkohol visszafolyás
9- alkohol bevitel
10- fűtés
11- folyadék
12- belső üvegfal
13- külső üvegfal
14- alkoholgőz
A fajlagos ionizációnak megfelelően a nyomok lehetnek folyamatos ködfonalak (pl. alfa-részecskék, vagy "meglökött" protonok nyomai), vagy különálló cseppek sorozata (béta-részecskék).
 |
A képeken Pu-240 forrás (Th(B+C)-vel szennyezve) által kibocsátott különböző energiájú alfa-részecskék és meglökött szén-atommagok, müonok nyomai láthatók | |
|
Az animációhoz felhasznált képeket Dr.
Raics Péter, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem
Kísérleti Fizika Intézetének munkatársa készítette |
||