ködkamra
(diffúziós ködkamra)

Az ionizáló sugárzások az ember számára nem érzékelhetők. Nem véletlenül, hiszen velünk vannak, az élet elválaszthatatlan részei a kezdetektől fogva. Nem fejlődött ki rá érzékeny érzékszerv. Viszont nagyon jól és rendkívül pontosan mérhetők.
Számtalan érzékelőt (detektort) fejlesztettek már ki.
Van, amelyiken a sugárzás nyomot hagy és a nyomok megszámolhatók.
Van, amelyik kristályszerkezetében történik változás és hőkezeléssel "kifaggatható".
Van, amelyiken árnyék képződik, vagy éppen az ellenkezője történik és kivilágosodik.
Van, amelyik elektromos jelet produkál és az átalakítható. Hangot adhat, fényjelzést adhat, számítógép segítségével képernyőn a legkülönbözőbb formában megjeleníthető.
Valamennyi esetben csak a szakember tudja értelmezni, értékelni ezeket a jeleket. A laikus számára jelzés ugyan, de az okról nem sokat mond.

A diffúziós ködkamra, amelyet kifejezetten demonstrációs célokra fejlesztettek ki Németországban, lehetővé teszi az ionizáló sugárzás megfigyelését.

A ködkamra működési elve régóta ismert és egyszerű.
Az elektromosan töltött részecskék az anyaggal való kölcsönhatásuk során pályájuk mentén töltéspárokat (ionpárokat) hoznak létre, azaz ionizálnak. Ha ez a folyamat megfelelő közegben - jelen esetben a ködben, azaz egy stabilizált kolloid rendszerben  - történik, az ionok kondenzációs magként szolgálnak és jól látható nyomot hagynak. A látható méretre növekvő ködcseppek képződését a túltelítettségi fok határozza meg. Gondolom, mindenki látott már olyan sűrű ködöt, amit szinte "vágni lehetett" és az apró ködcseppek szabad szemmel is láthatóak voltak. A készülékben ezt az állapotot izopropil-alkohol elpárologtatásával, majd az alkoholgőz nagy felületre történő hirtelen kondenzálásával idézik elő (a 6 jelű fekete fémlemezt mínusz 30 fokra hűtik le). A folyamat elég gyors, kevesebb mint 0,1 másodperc alatt végbemegy. 

A diffúziós ködkamra metszete, oldalnézetben, a megfigyelő felülről néz a kamrába

1- fűtés, ion kivonás (6 kV) 
2- fűtés 
3- alkohol csatorna 
4- túltelített alkoholgőz 
5- nyílás forrás bevitelhez
6- fekete fémlemez 
7- hűtés 
8- alkohol visszafolyás 
9- alkohol bevitel
10- fűtés
11- folyadék 
12- belső üvegfal 
13- külső üvegfal 
14- alkoholgőz 

A fajlagos ionizációnak megfelelően a nyomok lehetnek folyamatos ködfonalak (pl. alfa-részecskék, vagy "meglökött" protonok nyomai), vagy különálló cseppek sorozata (béta-részecskék). 

 
A képeken Pu-240 forrás (Th(B+C)-vel szennyezve) által kibocsátott különböző energiájú alfa-részecskék és meglökött szén-atommagok, müonok nyomai láthatók
Az animációhoz felhasznált képeket Dr. Raics Péter, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem
Kísérleti Fizika Intézetének munkatársa készítette

Felhasznált irodalom