Hartree-Fock-művelet
(Hartree-Fock módszer, Hartree-Fock elmélet)
Egy önmagában ellentmondás nélküli tér (self-consistent field, SCF) művelet,
a többelektronos
atomok közelítő hullámfüggvényeinek
és energiaszintjeinek
megállapítására.
A műveletet az angol matematikus és fizikus Douglas Hartree vezette be 1928-ban
és a szovjet Valdimir Fock fejlesztette tovább (figyelembe véve a Pauli-féle
kizárási elvet) 1930-ban.
Kezdeti hullámfüggvényeknek
a hidrogén atompályák tekinthetők.
A Y-függvényt egy determináns alakú modell-hullámfüggvénnyel
közelítik:
A kapott
egyenletek számítógéppel számszerűen megoldhatók.
A Hartree-Fock elmélet megoldásai megfelelő pontosságúak ahhoz, hogy
kimutassák, hogy az elektronsűrűség mely
héjakon jelenik meg az atomok körül, és kvantitatívan használható a kémiai periodicitás
kimutatására.
A karbamidmolekula számított elektroneloszlása