fúvós hangszerek
(nyitott síp, zárt síp, alaphang)

A hangszerek egyik jelentős csoportját alkotják azok, amelyekben egy csőbe zárt levegőoszlop rezgésével állítják elő hangot (pl. a képen láthatók közül a fagott, klarinét, szaxofon, stb.).

Csoportosításuk:
Ajaksíp: fuvola, orgonasípok egyik csoportja
Fémnyelvű síp: orgonasípok másik csoportja, harmónium, szájharmonika, húzós harmonika
Nádnyelvű sípok:
- (egyszeres nyelvvel): klarinét, szaxofon, tárogató
- (kettős nyelvvel): oboa, angolkürt, fagott.
Tölcséres fúvókájú hangszerek: (amelyeknél a zenész ajkai helyettesítik a rezgő nyelveket) vadászkürt, ventilkürt, trombita, harsona, stb.


Valamennyi fúvós hangszer hangkeltésének alapja az, hogy a hangszerben lévő légoszlop rezgésekor keletkező hanghullámok átadódnak a levegő részecskéinek, ezek sűrösödése-ritkulása továbbítja azt.
A rezgés során a hangszer "csövének" mérete és kialakítása határozza meg a keletkező rezgés tulajdonságait (lásd lentebb).

Az animáció bemutaja a fúvósok hanképzésének jellegzetességeit (Részletesebb magyarázat lentebb található).
A sípokra kattintva megszólaltathatók
- a nyitott síp alaphangjának hullámhossza a síp hosszának kétszerese
- a zárt síp alaphangjának hullámhossza kétszerese az ugyanolyan hosszú zárt sípénak
- hosszabb síp alaphangjának hullámhossza nagyobb (mélyebben szól)

A fúvósok hangjának különböző jellemzői függenek a hangszer hosszúságtól, alakjátótól, a rezgés kiváltásának módjától, a rezgetés erejétől, stb.

Hangerő

A fúvósokon kialakult rezgések amplitúdója határozza meg. (Egy adott hangszeren az átfújt mennyisége és sebessége határozza meg.)

Hangmagasság

A fentebbi animációból látható, hogy a síp hangmagasságát (frekvenciáját) hossza, és zárt, vagy nyitott állapota határozza meg:
- a nyitott síp alaphangjának hullámhossza a síp hosszának kétszerese l = 2l
- a zárt síp alaphangjának hullámhossza kétszerese az ugyanolyan hosszú zárt sípénak (egy oktávval mélyebben szól), négyszerese a síp hosszának l = 4l
- hosszabb síp alaphangjának hullámhossza nagyobb (mélyebben szól)

Hangszín

A fúvós hangszerek fentebb említett paraméterek által adódó rezgésszámára (alaphangjára) az adott hangszerre jellemző további felharmonikus hangok is rárakódnak.
Az adott hosszúságú nyitott sípban minden olyan állóhullám kialakulhat, amelynek a síp két végén vannak duzzadóhelyei.

Az adott hosszúságú zárt sípban minden olyan állóhullám kialakulhat, amelynek a síp zárt végén csomópontja a nyititott végén duzzadóhelye van.

Az alap- és felharmonikus hangok együttes megszólalása, és egymáshoz viszonyított hangerőssége határozza meg a hangszer hangjának színezetét.

Hangzási jellegzetességek

A csak egy sípból álló hangszereknél a különböző hangokat többféle módon képzik:

- a fafúvós hangszereknél (pl. fuvola, oboa, klarinét, fagott) a játszó a cső falán levő nyílásokat ujjaival nyitja vagy zárja, így változtatja a légoszlop hosszát.
- a rézfúvós hangszerek közé tartozó harsonánál ezt a változtatást egymásba illő csövek széthúzásával és összetolásával oldják meg (balodali ábra), más hangszereknél pedig szelepek (ventilek) segítségével toldalécsöveket kapcsolnak be és ki (jobboldali ábra).


Az orgona nagyon sok sípot tartalmaz, amelyek megfelelő csoportosításával és együttes megszólaltatásával rendkívül változatos hangszínezet érhető el.

Egy fúvós hangszer esetén rendkívül lényeges a hangszer precíz mechanikai kialakítása, mondjuk egy kűrtnél a fém tölcsér pontos alakja, sima felülete. Ha bármilyen eltérés, felületi egyenetlenség található rajta az hullámforrásként jelentkezik és "színezi" a hangot, megváltoztatja a felharmonikusok összetételét.
Ezért képesek hozzáértő, "jó fülű" emberek megkülönböztetni a különböző márkájú hangszerek hangját egymástól.




Néhány jellegzetes fúvós hangszer hangja meghallhatható a megfelelő gombra kattitva.

A zenerészlet a végén automatikusan leáll, de a "Stop" gombra kattintva közben is leállítható.

Felhasznált irodalom