fényszóródás
(fényszórás, szóródás, szórás)

A fény irányának parányi részecskék (pl. porszemek) okozta megváltozása.

Nagyon elterjedt jelenség és többféleképpen létrejöhet.
Ha a fény atomokon, molekulákon szóródik, Rayleigh-szóródásról van szó, ha kolloidoldatokon, akkor Tyndall-szóródásról, ha a fény hullámhosszának nagyságrendjébe eső méretű szemcséken, akkor Mie-szórásról.

A fény szóródása ködben (Tyndall-hatás)

Általában, ha a fény olyan részecskékre esik , amelynek a törésmutatója a környező közegétől eltér, és gyengén elnyelő, a részecskék maguk is másodlagos fényforrássá válnak, fényt sugároznak a tér minden irányába. Ha viszont a részecskék erősen elnyelők (pl. koromszemcsék), akkor a fényt diffraktálják, ami lényegében a szórási folyamat eredménye, csak a fény úgy szóródik, hogy a tér egy bizonyos tartományában interferenciás kioltás megy végbe, így a részecske kitakar egy tartományt a fényhullámtérből.

A szórás olyan folyamat, ahol a hullámok eltérnek a tér bizonyos rendellenességei miatt.
A sugárzás olyan formái, mint a fény, a hang és még a kis részecskék is szétszóródhatnak.
A szétszóródás oka lehet egy részecske, egy sűrűség-rendellenesség vagy akár egy felületi anomália.
A szóródás két részecske közötti kölcsönhatásnak tekinthető. Ez nagyon fontos a hullám részecske, kettősségének bizonyításában. Erre a bizonyítékra a Compton-effektust vesszük.
A kék ég oka a szóródásnak is köszönhető. Ennek oka a Rayleigh-szóródásnak nevezett jelenség. A Rayleigh-szóródás miatt a kék kék fény jobban szétszóródik, mint más hullámhossz. Emiatt az ég színe kék.
A szórás további formái a Mie-szórás, a Brillouin-szórás, a Raman-szóródás és a rugalmatlan röntgensugárzás.

Felhasznált irodalom