Az anyagok elektromos ellenállása változik a hőmérséklettel

1. Tegyük fel, hogy asztali villanylámpánk izzószálának ellenállása 80 ohm, akkor, amikor a lámpát még nem gyújtottuk meg. Ha a lámpa világit, az izzószál ellenállása körül belül 1000 ohm lesz, mintegy 12-szer nagyobb. - Ezért izzólámpáinkon a bekapcsolás pillanatában mintegy 12-szer erősebb áram halad át, mint izzás közben.

Minél melegebb egy fémdrót, ellenállása annál nagyobb.
A vas ellenállása növekszik legjobban a hőmérséklettel:
100° hőfokemelkedéskor 60%-kal lesz nagyobb. A volfrám ellenállása pedig 40%-kal nő 100 fokonként.

Minél inkább hűtjük a fémet, annál gyengébben rezegnek ide-oda atomjaik a hőmozgás miatt, és annál kevésbé akadályozzák az elektronok áramlását. Az abszolút nullapont (-273,2 C°) közelében némely anyag ellenállása mérhetetlenül kicsiny lesz - ez a szupravezetés állapota. Például az ólom ellenállása -265,9°-on a szobahőmérsékleten mért ellenállása milliomodrészének milliomodrészénél (10-12) is kisebb. Az egyszer elindított áram hónapokig kering az ólomgyűrűben szinte gyengülés nélkül.

2. Tegyük fel, hogy van egy ólomtekercsünk, amelyet 1 amper erősségű áram sem melegít jelentékenyen. Hűtsük le tekercsünket a szupravezetés állapotára. Akkor billió amper erősségű áram sem melegíti fel a tekercset. Ámde ennek a tekercsnek mágneses tere billiószor erősebb lesz.
Ily módon lehet roppant erős, úgynevezett szupramágneses teret kelteni a szupravezetés felhasználásával.

Mérőeszközeinkben zavart okoz, ha huzaluk ellenállása változik a hőmérséklettel. Ezért konstantán (konstans = állandó) drótot alkalmaznak. A konstantán ellenállásának változása a hőmérséklettel 800-szor kisebb, mint a rézé.

A szenet, folyadékokat, gázokat nem fémes vezetőknek nevezzük. A nem fémes vezetők ellenállása a hőmérséklet növekedésével csökken.


Felhasznált irodalom