Keressünk délibábot

 

Nemrég egy iskolából kaptam levelet. Az egyik nevelő azt írta, hogy vita volt a tanári karban: a Hortobágy művelésével eltűnik-e a híres hortobágyi délibáb, és a Hortobágyon kívül látható-e délibáb valahol az országban?
Azt válaszoltam, hogy a délibáb az ország minden részén látható, még Budapesten, a város belsejében is. Írók, akik maguk sohasem láttak délibábot, sok nevetséges dolgot írtak össze róla: a délibáb oázist, pálmaligeteket, palotákat varázsolt a szomjhalál küszöbén levő karaván elé. A látomás egyre távolodott, majd eltűnt. Ez valótlanság! A délibáb sem csordát, sem pálmafát., sem oázist nem varázsolhat oda, ahol már délibáb nélkül is nincsen ott a csorda, a pálmafa, az oázis. Hát akkor mit mutat a délibáb?

 

Délibáb az országúton és Budapesten

Már mindenki látott délibábot, csak nem tudta, hogy azt lát. Ha forró nyári napon hosszú, egyenes beton- vagy aszfaltúton megyünk, gyakran lehet részünk kellemes meglepetésben. Úgy látjuk, mintha 100-200 méter távolságban meg lenne öntözve az út felülete. Olyan nedvesen csillog az útfelület, mintha víztükör borítaná (ábra). Az útszéli fák, bokrok, telefonpóznák tükörképe látszik benne. Pedig az út száraz. Miközben közeledünk a nedvesnek látszó útrészhez, a nedvesen csillogó felület tovább vándorol és sohasem érjük el...

Az országút vizesen csillogó felülete - délibáb

Hol és hogyan jelentkezik a délibáb a főváros, általában a városok belsejében? Ugyanúgy, mint az országúton. Például minden meleg, napsütéses napon biztosan látható délibáb Budapesten a Móricz Zsigmond körtérről. Szent Imre herceg szobra körül padok vannak. Ide torkollik bele a hosszú és egyenes Karinthy Frigyes utca. Ha a padoktól végignézünk a Karinthy utcán, az út felszínét egyes helyeken nedvesnek látjuk és a nedves felületben mint tükörben tükröződik a járművek és a járókelők képe.

 

Délibáb a síkságon

Ha napsütéses forró napokon vonaton utazunk keresztül az Alföldön, nézzünk ki az ablakon a tájra, érdemes. A vasútvonaltól néhány száz méter távolságra a tanyákat, gémeskutakat, fákat talajvízben látjuk állani (ábra). Árnyékuk is kitűnően látszik. Tucatjával lehet összeszámlálni ezeket a nagykiterjedésű "tavakat" a kopár, víz nélküli pusztaságban. Az idegen megesküdnék rá, hogy mindez valódi víz. A tanya, a fa, a gémeskút valóban valódi, ott van, ahol látjuk - de a víztükröt a délibáb varázsolta oda.

Mintha talajvizes tó lenne a távoli tanya előtt. A fék, a ház, a tárgyak is tükröződnek benne. Pedig csak délibáb a látszólagos víztükör

Mi tehát a délibáb? Csillogó felület, látszólagos vízfelszín ott, ahol a víznek nyoma sincs és ebben a látszólagos víztükörben tükröződnek a tárgyak, amelyek valóságosan ott vannak. De még egy árva tehenet sem tud a délibáb odavarázsolni, ahol nincsen tehén, nemhogy távoli városokat vagy pálmafákat!

 

Délibáb a Balatonon?

Ha a délibáb víztükröt terít oda, ahol nincs víztükör és éppen ezért vesszük észre, akkor hogyan jelentkezik a Balaton felett, ahol ugyanis van víztükör? Egyszerűen úgy, hogy a távolban a délibáb víztükre rátelepszik a Balaton vizére, megemeli annak felszínét, úgy látszik, mintha a távoli partokra kiöntött volna a víz és ebből állanak ki a fák koronái és a Balaton-parti dombok (ábra). De ezt a délibábos víztükröt - ami tehát a távoli partok előtt jelentkezik - könnyű megkülönböztetni a Balaton víztükrétől. A Balaton víztükre ugyanis hullámos, recés, testszerű, míg ez a parti tárgyakat elnyelő délibábos vízfelszín egyenletesen fénylő felület, mintha az ég folytatása lenne.

A felső ábra egy partrészletet mutat délibáb nélkül.
Az alsó ábrán a partrészlet jobboldali dombját körülöleli a délibáb látszólagos víz tükre, csak a fák teteje áll ki belőle

Így például Balatonföldvárról a vízpartról kitűnően végig lehet látni a Balaton sötét partvonalát a 20 kilométernyire fekvő balatonboglári vízparti dombig. Látszanak a partmenti fák, ligetek. De ha délibábos idő van, akkor úgy látszik, mintha ezt a dombot körülölelné a víz, mintha sziget lenne a Balatonban. A szárazföld partvonala felé is folytatódik ez a látszólagos víztükör, és csak a távoli facsoportok koronái állanak ki belőle. De ha az ember lehajol ás a vízfelülethez közelebb eső szemmel néz arrafelé, akkor a délibáb "árvizének" szintje még magasabbra emelkedik, még több fa merül el a délibáb vízfelszíne alá, még nagyobb partrészt önt el a délibáb "vize".
1961. július 13-án, az emlékezetes orkánszerű, pillanatok alatt kitörő vihar hűvös légréteget borított a Balaton vize fölé. Másnap ragyogóan sütött a nap. A Balaton vize aránylag meleg volt. A napsütés is hozzájárult a vízzel érintkező levegőréteg felmelegítéséhez. Tehát a víz felett meleg, ritka levegő volt, felette a hűvösebb levegő. A hajnali óráktól kezdve alkonyatig volt látható az előbb leírt délibáb-jelenség.
Ez az eset kitűnően mutatja azt, hogy délibáb akkor keletkezik, ha a földfelszíni levegő erősen felmelegszik, ezért ritkább, mint a felette levő hidegebb, sűrűbb levegő.

 

Hogyan keletkezik a délibáb?

Most már meg tudjuk magyarázni azt, hogy a köves országút, a szikes legelő felett miért látszik olyan fényes tükrözőfelület, mintha tükör lenne a földre fektetve. Hogyan lehet az, hogy a földet borító, teljesen átlátszó levegő tükör módjára viselkedik?
A napsütés felmelegíti az út, a föld felületét. A felmelegedett földfelszínről pedig a talajjal érintkező levegőréteg melegszik fel.
A talaj felett tehát ritkább levegőrétegek, kissé feljebb pedig sűrűbb levegőrétegek helyezkednek el (ábra).

Így keletkezik a délibáb. - A földszíni ritkább levegőrétegen teljesen visszaverődik az égbolt ragyogó fénye. Azért a földfelszín irányában fénylő felületet látunk, ami csalódásig hasonlít a víztükörhöz

Jön a ragyogó égboltról a fény a levegő sűrűbb rétegein át a ritkábbak felé. Ilyenkor a fénysugár eltér eredeti irányától, megtörik és végül teljesen visszaverődhet a ritkább levegőrétegen, ezután szemünkbe jut. Mi tehát a fénysugár irányában, a földfelszínen csillogó, ragyogó felületet látunk - mintha tükör lenne lefektetve a földre - és nem látjuk az alatta levő tárgyakat, például a fák törzsét, csak a tükröző réteg fölé emelkedő távoli fák koronáját.

 

Délibáb a vizespohárban

Vegyünk kezünkbe egy vízzel telt üvegpoharat. Emeljük magasra. Tartsuk fejünk teteje magasságában, és alulról, a pohár oldalán át nézzünk a víz felszíne felé (ábra).

A víz felületén, mint tükörben, a pohár oldalához szorított ujjunk fordított képe jelenik meg

A víz felszíne helyén ezüstösen csillogó tükröt látunk, és nem látunk át a víz felszínén.
Most szorítsuk egyik ujjunkat a pohár túlsó oldalához. Az alulról nézett vízfelszínben, mint ezüst tükörben - látjuk az ujjunk fordított állású képét. Ha a másik kezünk ujját a pohárba dugjuk a vízfelület fölé, akkor a tükröző vízréteg felett nem látjuk ujjunkat, pedig a víz átlátszó.
Magyarázat. Ujjunkból a fény a sűrűbb vízen át haladt a víz felszínéig, ahol a ritkább levegő kezdődik. De amint említettük, ilyenkor a fény teljes egészében visszaverődhet a különben átlátszó felületen. Tehát nemcsak a teljesen átlátszó anyag, a levegő, hanem a víz is alkothat tükröt, mégpedig sokkal tökéletesebb tükröt, mint a közönséges tükreink. Egy üveglapról a ráeső fénynek csak kb. 10%-a verődik vissza, de a délibáb esetében vagy kísérletünkben a bizonyos irányból jövő összes fény visszaverődik a sűrűbb és ritkább anyag határfelületén. Ezt nevezik teljes fényvisszaverődésnek.

Képzeletben most fordítsuk fel a poharat, és így rajzoljuk le újra az egész jelenséget (ábra), akkor teljesen olyan a helyzet, mint a délibáb keletkezésekor.

Ha az előző ábrát fordított állásban nézzük - teljesen olyan a helyzet, mint a délibáb keletkezésekor

Összefoglalás. A délibábot a teljes fényvisszaverődés okozza. A tükröző felületet a föld felszíne közelében levő felmelegedett, ritkább levegő és a felette levő sűrűbb levegő határfelülete alkotja.
A délibáb az ország minden vidékén igen gyakori, szinte mindennapos jelenség az erős napsütéses időben. Érdekes keresni és megfigyelni.


Felhasznált irodalom