átütés
(átütési szilárdság)

Egy szigetelő anyagban a térerősséget növelve a polarizáltság tovább fokozódik. Az elektron pályája egyre nyújtottabb lesz, végül az elektron leszakad az atomról. Szabad töltéshordozóvá válik, amely felgyorsul. Útja során további erősen polarizált atomokkal ütközik, így a szabad töltéshordozók száma rohamosan emelkedik, és a szigetelő anyag vezetővé válik.
A folyamat egy kritikus térerősségnél és hirtelen következik be.
Ezt a jelenséget átütésnek, azt a legnagyobb térerősséget pedig, amelynél a szigetelő anyag még nem üt át, átütési szilárságnak nevezik.

A levegő átütési szilárdsága 21 kV/cm, a polisztirolé 220-500 kV/cm.

Felhasznált irodalom