Tisztítószerek - Mit mivel ne öntsünk össze

A korszerű háztartási tisztítószerek csodákra képesek (legalábbis a reklámokban).
Azt általában feltüntetik rajtuk, hogy ne használjuk együtt más tisztítószerekkel. Azt már ritkábban, hogy miért.

Nézzük meg kicsit hatásmechanizmusuk és az esetleges "összeöntögetés kémiai alapjait".

A háztartási tisztítószerek három alapvető csoportba sorolhatók: savas és lúgos kémhatásúakra illetve semlegesekre.

A savas csoportba tartozók általában vízkőoldásra használatosak és legtöbbjük "hatóanyaga" a sósav (HCl), vagy valamilyen más sav.
Az alábbi ábrákon jól látható a Háztartási sósav és a foszforsav tartalmú Cillit tisztítószer savas kémhatása. (Az indikátorpapírt mindkettő vörösre színezi). Ebbe a körbe tartozik a Domestos WC tisztítója is, az szulfaminsavat tartalmaz (és hidrogén-peroxidot fertőtlenítéshez) a felületaktív "hordozó" mellett..

Hatásuk (a "vízkőtelenítés" elve) a következő kémiai reakciókon alapul:
a sósav (HCl) (vagy valamilyen más erősebb sav) újra oldatba viszi az oldhatatlan sókat (kalcium- illetve magnézium-karbonátot). Ilyenkor szén-dioxid felszabadulás (gázfejlődés) közben valamilyen oldható só pl. a sósav esetén kalcium- (vagy magnézium)-klorid keletkezik.

CaCO₃ + 2 HCl = CaCl₂ + CO₂
MgCO₃ + 2 HCl = MgCl₂ + CO₂

A "közönséges Háztartási sósav" a sósav egyszerű vizes oldata. Hártánya, hogy híg, könnyen lefolyik a felületekről, nincs idő az iménti reakció lejátszódására. Az újabb készítmények ezért valamilyen felületaktív anyagot is tartalmaznak, ettől az egész folyadék sűrűbb lesz és megtapad a függőleges felületeken is. A hatás azonban mindegyiknél ugyanaz.

A lúgos csoportba tartozók között vannak nátrium-hidroxid (lúgkő) tartalmúak (pl. a különböző lefolyótisztítók).
De ide tartoznak az "összeöntés szempontjából" lényegesebbek, a klór tartalmú tisztító, fertőtlenítőszerek is.
Az alábbi képeken két "jellemző képviselőjük" a Domestos és a Flóraszept esetén jól látható, hogy mindkettő lúgos kémhatású (az indikátorpapírt kékre festi). Ide tartozik a "közönséges Hypo" és a Clorox nevű fehérítőszer is.
Mindegyik "hatóanyaga" nátrium-hipokloritot (NaOCl).
Ezeknél is alkalmaznak néha felületaktív anyagokat a megfelelő kezelhetőség biztosítására (pl. a Domestos) esetén

Ezeknek a szereknek a hatása az alábbi reakciókon alapul:

2 NaOH + Cl₂ <==> NaClO + NaCl + H₂O

A vízben oldódó klór az alábbi reakciót okozza:

Cl₂ + H₂O <==> HClO + HCl

A keletkezett hipoklórossav (HClO) főleg fény hatására erősen bomlik:

HClO = HCl + O

Nascens oxigén keletkezik. Ennek igen erős az oxidáló hatása.
Ezért használják oxidáló, fehérítő, színtelenítőszerként a klórt és bizonyos klórtartalmú anyagokat.

Meg lehet még említeni egy harmadik tisztítószer csoportot, a semlegeseket. Ezek kémhatása pH 7 körüli.
Ide tartoznak a mosogató szerek, általános tisztítószerek, súrolószerek.

A mosogató szerek és az általános tiszítószerek semleges kémhatású felületaktív anyagot, színezéket, illat anyagot tartalmaznak. Esetleg némi egyéb adalékot, pl. alkoholt, ecetsavat, stb.)
Ide tartoznak a Clin, Cif, Pril, Zunlicht, Aro, Ajax, stb. mosogató és általános tisztítószerek.

A súrolószerek általában valamilyen finom szemcsés kemény anyagot tartalmaznak por vagy vizes szuszpenzió formában.
Lehetnek "önállóan" vagy valamilyen felületaktív anyaggal, esetleg fertőtlenítő anyaggal együtt. Ez utóbbi esetben a lúgos csoportba "lógnak bele" kissé.
Ilyen súrolók pl. a Cif különböző változatai. Ezekben finom márvány (CaCO3) por található valamilyen felületaktív anyagban eloszlatva.

Összeöntés

A csoportosítás alapján már sejteni lehet, hogy a savas és a lúgos csoport az amelynek tagjait nem szabad együtt használni!
Nézzük meg miért.

A mérgező klór megjelenése és egyben jótékony fertőtlenítő hatása a már említett egyensúlyi reakcióval értelmezhető:

2 NaOH + Cl₂ <==> NaClO + NaCl + H₂O

a) A tisztítószerben NaOH felesleg van, így a klór kötött formában, a nátrium-hipokloritban (NaClO) és nátrium-kloridban (NaCl) van jelen, azaz az egyensúly jobbra tolódik el a Le-Chatelier-Braun elv értelmében.
b) Takarítás, tisztítás során a tisztítószert vizes oldatban (vízfelesleg) használjuk, ezért a fenti egyensúly balra tolódik a Le-Chatelier-Braun elv értelmében.
c) Savval összeöntve fogyni kezd a NaOH, mert a sav semlegesíti, ráadásul a semlegesítés során víz keletkezik. Így az egyensúlyi reakció balra, azaz a klórfejlődés irányába tolódik el.

A lejátszódó semlegesítési reakciók:
NaOH + HCl => NaCl + H₂O (sósav esetén)
3 NaOH + H₃PO₄ => Na₃PO₄ + 3 H₂O (foszforsav esetén)

A klórgáz zöldessárga színű, fojtó szagú, köhögésre ingerlő, mérgező, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A klór az élő szervezet és az ember számára is mérgező. Roncsolja a tüdő szöveteket, végül fulladást okozhat.
Előfordult már halálos baleset, amikor háztartási sósavat és hypot használt valaki egyszerre! (Külön-külön elég hatásosak, de együtt nem lesznek kétszer hatékonyabbak, legalábbis a tisztítóhatás tekintetében!)

Felhasznált irodalom