Hőmérsékletek - mi a hő?
A hő tulajdonképpen az anyagot felépítő részecskék (atomok, molekulák) rendkívül gyors mozgása. Minél gyorsabban mozognak ezek a részecskék, annál melegebb az adott test, illetve minél melegebb az adott test, annál gyorsabban mozognak a részecskéi. Az oxigénmolekulák például már szobahőmérsékleten is csaknem kétszeres hangsebességgel "száguldoznak".
A hő az energia egyik megjelenési formája. Átalakítható más energiákká. Az elektromos erőművekben például a különböző módon (szén, földgáz elégetésével, atommaghasadással) előállított hőenergiát alakítják át mechanikai munkává, majd elektromos energiává.
A hőmérséklet mérésére többféle módszer használható. A mindennapi életben általában a hőtáguláson alapuló hőmérőket használjuk. Nálunk ezeket a Celsius skála alapján osztjuk be. Ennél a jég olvadáspontját tekintik 0 °C-nak a víz forráspontját pedig 100 °C-nak.
A baloldali Flash animációban bemutatok néhány jellemző hőmérsékletet egy szemléletes hőmérőn.
Képzeletbeli hőmérőnk az abszolút nulla foktól (-273,15 °C / 0 K) + 300.000.000 °C-ig. Képzeletbeli hőmérőnkön minden fok beosztás 1 mm-nek felel meg.
Ebben a léptékben:
- az abszolút nulla fok 27,3 cm-re a 0°C alatt
- az emberi testhőmérséklet 37 mm-re a 0°C fölött
- a víz forráspontja 10 cm-re a 0°C fölött
- a vas olvadáspontja már több mint másfél méterre a 0°C fölött
- a Nap felszíni hőmérsékletét a második emelet magasságában lehetne leolvasni
- a Nap belső hőmérsékletének
leolvasásához pedig már több, mint 15.000 méterre kellene felmenni.
 |
(A << és >> gombokkal lépkedhet a különböző hőmérsékletek között. |
| Elejére |