A Naptól
a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb
bolygó.
Naptól mért közepes távolság:
2,870,990,000 km (19.218 CSE)
egyenlítői átmérő: 51,118 km;
sarki átmérő: 49946 km
tömeg: 8.686e25 kg
A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.
A Merkúrral, Vénusszal, Marssal, Jupiterrel és Szaturnusszal szemben -amelyek szabad szemmel is megfigyelhető objektumok-, az Uránuszt nem ismerték az ókori és a középkori csillagászok. Az Uránusz akkor is csak halvány csillagnak látszik amikor a legfényesebb.
Mivel az Uránusz korongjának átmérője kisebb, mint 4 ívmásodperc, részletesebb vizsgálatára csak nagyobb távcsövek használata során lehet reményünk. Jó megfigyelési körülmények között felismerhetjük a bolygó korongjának zöldes színét.
Nagyon érdekes, hogy az Uránusz forgástengelye majdnem pontosan a bolygó pályasíkjában fekszik. Az égitest egyenlítői síkja 97 fok 55 perces szögben metszi a pályasíkját, tehát még a derékszögnél is meredekebben. Az Uránusz pályájának bizonyos pontjaiban a bolygó forgástengelye éppen bolygónk felé mutat. Ha egy megfigyelő ilyenkor a bolygó megfelelő pólusán állna, azt tapasztalná, hogy a Nap majdnem pontosan a zenitben áll. Számára az Uránusz-nap hossza egyenlő volna az Uránusz-év hosszával azaz 84 földi évvel. A Nap több mint 40 esztendeig egyfolytában a horizont fölött látszana. E különös jelenséget úgy is felfoghatjuk, mint a földi sarkvidékeken megfigyelhető éjféli nap tünemény jóval nagyobb változatát.
Az Uránusz a Jupiter típusú
bolygók közé tartozik.
Vasból és szilikátokból álló magja nagyobb, mint a Föld, a tömege pedig a Földének háromszorosa. Ezt kb. 18000 km sugarú vízből, ammóniából és metánjégből álló kéreg és egy vastag, héliumot, hidrogént és metánt tartalmazó légkör övezi. A bolygó belseje talán részben folyékony.
Az Uránusznak nagyobb az átmérője, de kisebb a tömege mint a Neptunusznak.
Amíg az óriásbolygók mindegyike a Naptól nyert hőnek körülbelül a kétszeresét bocsátja ki, addig ezt az Uránuszról nem sikerült kimutatni.
Az Uránusz mágneses tengelye 60 fokos szöget zár be a forgástengellyel.
A bolygó forgása retrográd.
Az Uránuszt csak egyetlen űrszonda, a Voyager-2 látogatta meg 1986. január 24-én.
Az Uránusznak
15 ismert holdja van. Ellentétben a Naprendszer
többi objektumával az Uránusz holdjait nem az ókori mitológiából,
hanem Shakespeare színpadi műveinek és Alexander Pope angol költő Fürtrablás
című szatirikus eposzának szereplőiről nevezték el. 1985 végéig az Uránusznak
csak az öt nagy holdját, az Arielt,
Umbrielt, Titaniát,
Oberont és a Mirandát ismerték.
A tíz kicsiny sötét holdat pedig a Voyager-2
fedezte fel 1986-ban, és mindet a Mirandán belüli térségben. A tíz kicsiny hold
átmérője 26 és 154 km között van, míg az öt nagy hold átmérője 472 és 1580 km
között váltakozik.
Az
Uránusz gyűrűit 1977-ben fedezték fel, amikor azt
figyelték, hogy a bolygó eltakar egy csillagot. A csillag
fénye a fedés előtt, majd a fedés után is többször elhalványodott, mivel a bolygó
körüli koncentrikus gyűrűk bizonyos időközönként, átmenetileg eltakarták. Az
Uránusz körül 11, meglehetősen sötét gyűrűt fedeztek fel, amelyek
enyhén elnyúlt alakúak, és a bolygó középpontjától 38000 és 52000 km közötti
távolságban találhatóak.
(Az Uránusz
gyűrűi /hamis színes felvétel/.)
| Gyűrű | Távolság (km) | Szélesség (km) |
| 1986U2R | 38000 | 2,500 |
| 6 | 41840 | 1-3 |
| 5 | 42230 | 2-3 |
| 4 | 42580 | 2-3 |
| Alfa | 44720 | 7-12 |
| Béta | 45670 | 7-12 |
| Éta | 47190 | 0-2 |
| Gamma | 47630 | 1-4 |
| Delta | 48290 | 3-9 |
| 1986U1R | 50020 | 1-2 |
| Epszilon | 51140 | 20-100 |
Az Uránusz holdjait két külön részben tárgyaljuk részletesebben az alábbiak szerint:
Cordelia,
Ophelia,
Bianca,
Cressida,
Desdemona,
Juliet,
Portia,
Rosalind,
Belinda,
Puck,
Miranda, Ariel,
Umbriel, Titania,
Oberon
(Mindegyik hold az Uránusz egyenlítői síkjában kering.)