Az ESA
és a NASA közös űrkutatási
programja a Nap és a napszél
magas naprajzi szélességekről történő megfigyelésére. Ehhez arra van szükség, hogy az űrszonda olyan pályán haladjon, amely átmegy a Nap pólusai felett, ehhez pedig a Jupiter gravitációs hatása szükséges.
Az űreszközt a NASA űrrepülőgépgépéről indították 1990. október 6-án.
Először a Jupiter felé indult, ahol mozgása kilép az ekliptika síkjából, és a Nap fölött körülbelül 1 CSE távolságra halad el.
Az űrszondát radioizotópos termoelektromos generátor látja el energiával.
Eredeti neve "International Solar Polar Mission" (Nemzetközi Nappólus Küldetés) volt, és a tervek szerint két űrszonda indult volna, de a NASA szondáját törölték a programból.