Galilei-holdak

A Jupiter négy legnagyobb holdja:
Io, Europa, Ganymede, Callisto.

Galilei munkaadójának a firenzei Medici házból származó II. Cosimónak a tiszteletére a Jupiter holdjait "Medici-holdaknak" nevezte el és minden objektumnak egy Medici családbeli nevet adott. Az uralkodói nevekből egyébként semmi sem maradt meg.

A Galilei-holdak nagyon gyakran átvonulnak a Jupiter korongja előtt, mögé kerülnek vagy eltűnnek a bolygó árnyékában, olyan jelenséget mutatva be ezzel, amelyeket már kisebb kézi látcsövekkel is megfigyelhetünk. (Azt az esetet amikor egy hold a Jupiter korongja mögé kerül, okkultációnak nevezzük.) Ezek az égitestek felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tettek a tudománynak, amikor fogyatkozásaik vizsgálatából sikerült megbecsülni a fény terjedési sebességét, elsőként a dán Olaf Römernek.

A Jupiter holdjainak felfedezése részben azért volt nagy jelentőségű, mert a Jupiter a körülötte keringő holdakkal szemléletes modellt adott a Naprendszerre vonatkozóan. Ahogy a Jupiter körül a holdak keringenek ugyanúgy keringenek a bolygók a Nap körül.

A Jupitertől mért távolságuk sorrendjében: Io, Europa, Ganymede, Callisto.

A Jupiter ötödik, méret szerint pedig a harmadik legnagyobb holdja.

Jupitertől mért távolsága: 422,000 km
átmérő: 3630 km
tömeg: 8.94e22 kg

Ió (Inakhosz) argoszi király lánya, Zeusz kedvese a görög mitológiában. A féltékeny Héra haragjától tartva Zeusz hófehér tehénné változtatta Iót. A négy hold közül a legbelső és egyben a legizgalmasabb.

Narancssárga felszínét vulkanikus katlanok és aktív vulkánok tarkítják. A Voyager-1 nyolc aktív vulkánkitörésről számolt be, és közülük hat még a Voyager-2 későbbi repülési idején is működött. A vulkanikus kráterek hiánya arra utal, hogy a jelenlegi felszín nem több 1 millió évesnél. E különleges világot a vulkanikus működés olyan gyorsan újraburkolja, hogy létrejötte óta többször is megismétlődhettek a felszínképződés folyamatai. Az Io felszínét roppant nagyságú árapály- és elektromos erők gyötrik. Az Europa és a Ganymede szabályos időközönként zavarja az Io keringési pályáját.

Mivel az Io mélyen a Jupiter magnetoszférájának sugárövezetén belül fekszik, feltöltött részecskék bombázzák szüntelenül, és ez a Jupiterrel, mint egy elektronáramlást folyamatosan biztosító "fluxuscső" köti össze. Ezek az elektronok mintegy 2,5 millió amper erősségű elektromos áramot is továbbítanak.

Az Io átlagos sűrűsége a Holdéhoz közelít.

Az Ionak állandó légköre van.

A Jupiter hatodik, méret szerint a negyedik legnagyobb holdja.

A Jupitertől mért távolsága: 670,900 km
átmérő: 3138 km
tömeg: 4.80e22 kg

Europé föníciai hercegnő a görög mitológiában. Zeusz beleszeretett, vad bika képében elrabolta és Kréta szigetére vitte. Tőle származik Zeusz Minósz nevű fia. A Jupiter től számítva a második Galilei-hold, és egyben a legkisebb. Majdnem akkora, mint a Hold.

Fényvisszaverő képessége a Galilei-holdak közül a legnagyobb (0,64), s rendkívül sima felszínét a biliárdgolyóhoz lehetne hasonlítani. Kráterei nincsenek, felszínét világos és sötét sávok rácsozzák; törések, rovátkák és rövid, keskeny taréjok hálózata, melyek függőleges kiemelkedése általában 100 méter alatt marad. Ha valaha léteztek is rajta kráterek, a felszín felé ömlő jég elborította őket.

Állandó légköre van.

A Jupiter hetedik és egyben legnagyobb holdja.

Jupitertől mért távolság: 1,070,000 km
átmérő: 5262 km
tömeg: 1.48e23 kg

Ganümédész gyönyörű trójai ifjú volt a görög mitológiában. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétől, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.

A Jupitertől harmadik, nagyság szerint pedig az első Galilei-hold, mely a Merkúrnál is nagyobb.

Fényvisszaverő képessége 0,4.

Felszíne kétfajta tájegységből áll: világosabb, valószínűleg megolvadt és újabb lehűlésüket megelőzően az idősebb területekre ömlött jégből állnak.

A Jupiter nyolcadik, méret szerint a második legnagyobb holdja.

Jupitertől mért távolság: 1,883,000 km
átmérő: 4800 km
tömeg: 1.08e23 kg

Kallisztó vadásznimfa volt a görög mitológiában. Zeusz szerette, Héra pedig gyűlölte. Miután Zeusz medvévé változtatta, hogy megvédje Héra bosszújától, a haragvó istennő lenyilazta. Zeusz Kallisztót az égre emelte, belőle lett a Nagy Medve csillagkép.

A legkülső Galilei-hold. Nagyságban alig marad el a Merkúr mögött.

A jég szennyezettsége miatt felszínének fényvisszaverő képessége meglehetősen alacsony, 0,2.

A kráterekkel legsűrűbben borított égitest a Jupiter rendszerében.

Felhasznált irodalom